Béremelés 2027: a 15 százalék átlag, az intézményvezető dönti el, ki kap 25-öt és ki kevesebbet

A 2027-es közszférás béremelésekről eddig ágazatonként egy-egy százalék volt ismert: 17 a szakdolgozóknak, 17,8 a szociális ágazatnak, 15 a rendvédelemnek, 21,5 az oktatást segítőknek. Az október 20-i kormányzati sajtótájékoztatón Magyar Péter elmondta, hogy ezek a számok átlagok, és a keretet az intézmények vezetői osztják el. Vagyis ugyanabban az ágazatban lesz, aki 25 százalékot kap, és lesz, aki 20 százaléknál jóval kevesebbet.

Az szja-csökkentés benne van a számban

A sajtótájékoztató végén a Klubrádió munkatársa megkérdezte, hogy a bejelentett nettó béremelésekben benne van-e az szja-csökkentés hatása, vagy azon felül értendők. A miniszterelnök válasza szerint az embereket az érdekli, mennyi marad a hónap végén, és a kormány a kettőt együtt számolta: „a kérdésre a válasz igen, ezt egyben kell érteni”.

Ez azért fontos, mert ugyanazon a sajtótájékoztatón korábban más hangzott el. Magyar Péter a beszéd elején azt mondta, hogy ahol két évig nem volt béremelés, ott „most van 15, vagy akkor az adócsökkentéssel 17, 18 vagy 20 százalékos béremelés”. Ebből az olvasható ki, hogy a 15 százalékra jön rá az adó. A kulturális dolgozók tüntetésén Tarr Zoltán miniszter az Eduline beszámolója szerint szintén azt mondta, hogy a 10,7 százalék minden más intézkedésen felül értendő. A végső választ a költségvetési törvény és a bérrendeletek adják meg, de az utolsó, kifejezett kérdésre adott válasz az, hogy együtt számolták.

Az átlag mögött 25 és 20 alatti emelés is lehet

A miniszterelnök szerint a felügyelő minisztérium egy bérkerettel gazdálkodik, és az ágazat, illetve az intézmény vezetőjének a feladata eldönteni, hogy mindenki egységesen ugyanannyit kap, vagy a hiányszakmákban, „ahol nagyobb a probléma, nagyobb a lemaradás”, 20 százalék feletti emelést ad. Úgy fogalmazott, hogy a vezető megnézi, kinek mikor és hogyan emelkedett a fizetése, és ennek alapján dönt. Az oktatásban, az egészségügyben és a szociális területen is lesz, akinek 25 százalékkal nő a bére, és lesz, akinek jóval kevesebbel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ágazati átlag senkinek nem garantált. A bérkeret összege adott, ha valaki az átlag felett kap, annak a pénznek máshonnan, a kollégák emeléséből kell jönnie.

Egy egyszerüsített példa: tíz ember, 15 százalékos keret

Vegyünk egy tízfős osztályt, ahol mindenki bruttó 400 ezer forintot keres, és a keret a bértömeg 15 százaléka, havi 600 ezer forint. Ha a vezető a négy hiányszakmás kollégának 25 százalékot ad, az fejenként 100 ezer forint, összesen 400 ezer. A maradék hat embernek 200 ezer forint marad, ez fejenként 33 ezer forint, vagyis 8,3 százalék. Ha a keretbe az szja-csökkentés is beleszámít, a bruttó emelés mindenkinél ennél is kisebb, mert a nettó egy részét az adójóváírás adja, amit a 680 ezer forint alatt keresők a magánszektorban is megkapnak. Erről az szja-cikkünkben írtunk részletesen.

A példa szándékosan egyszerű, a valóságban a bértáblák, a pótlékok és a garantált bérminimum is beleszól. A lényeg viszont ugyanaz: minél nagyobb emelést kap egy kiemelt csoport, annál kevesebb jut a többieknek ugyanabból a keretből.

Ahol a lemaradás a legnagyobb

Kármán András pénzügyminiszter a prezentációban azt mondta, hogy minél alacsonyabb egy ágazatban a bérszínvonal, annál többet tesz hozzá az adócsökkentés a bruttó emeléshez. Magyar Péter pedig elismerte, hogy vannak területek, ahol egy 25 százalékos bérfelzárkóztatás sem lenne elegendő. A mi adataink szerint az állami szektorban dolgozók átlagos bruttója 1 025 798 forint, a piaci szektorban 1 215 966. Az intézményvezetőnek tehát ott kell a legtöbbet adnia, ahol a piac a legkönnyebben elviszi az embereket. A saját pozíciód piaci átlagát a bértérképen nézheted meg, az ágazatonkénti számokat pedig a közszférás összesítőnkben.

Mit kérdezz meg a munkahelyeden

Ha állami intézményben dolgozol, három dolgot érdemes megtudnod, amint az intézmény megkapja a 2027-es keretét. Az első, hogy a te munkakörödre mekkora százalék jut, és ez bruttó vagy nettó. A második, hogy az intézmény egységesen emel, vagy differenciál, és ha differenciál, milyen szempont szerint. A harmadik, hogy az emelés januártól jár-e, vagy később, visszamenőleg. A költségvetési törvényjavaslatot a kormány október végén nyújtja be az Országgyűlésnek, a bérkeretek ágazati elosztása utána jön.