MNB felügyelőbizottsági tagok fizetését felezné a kormány, mennyit keresnek most

Kormányzati törvényjavaslatot nyújtott be Ruff Balint miniszterelnökséget vezető miniszter, amely az MNB felügyelőbizottságának összetételén és bérezésén is változtatna. A Telex szerint a javaslat szerint a tagok fizetése jelentősen csökkenne, miközben a megbízatásuk időtartama is rövidebb lenne.

A jelenlegi elnököt, Varga Mihályt tavaly nevezték ki hat évre, a mandátuma tehát 2031-ig szól. A törvényjavaslat szerint a felügyelőbizottsági tagok megbízatása ezután csak négy évre szólna, amit egyszer lehetne további négy évvel meghosszabbítani. Ez a változás a testület stabilitását befolyásolhatja, mivel a korábbi hat év helyett nyolc év alatt két ciklusra kellene számolni.

Jelenlegi és tervezett összeg

A felügyelőbizottság elnöke az MNB-elnök havi alapbérének 70 százalékát, a sima tagok pedig a 60 százalékát kapták eddig. A Hvg.hu szerint Varga fizetése tavaly bruttó 6,8 millió forint volt. Ebből adódóan a jelenlegi elnök havi fizetése közel 4,76 millió forint, míg a tagoké 4,08 millió forint körül mozog.

A törvényjavaslat szerint a jövőben csak 35, illetve 30 százalék járna nekik. Ez azt jelenti, hogy a felügyelőbizottság elnöke havi 2,38 millió forintot, a tagok pedig 2,04 millió forintot kapnának. A csökkentés mértéke tehát majdnem pontosan a felére esné vissza a jelenlegi szintről.

Havi bruttó átlag összehasonlítás

A jelenlegi rendszerben a tagok 4 millió felett keresnek, a javaslat szerint 2 millió körüli összeget kapnának. A Bérfigyelő adatai szerint a piaci Vezetés / Vállalatirányítás szektorban dolgozók átlaga 1 566 667 forint. Még a csökkentett összeg is magasabb marad, mint a magánszektoros vezetés átlaga.

Piaci összehasonlítás

A Bérfigyelő saját adatbázisa alapján a Vezetés / Vállalatirányítás kategóriában a havi bruttó átlag 1 566 667 forint. A MNB felügyelőbizottsági tagok fizetése így még a javasolt csökkentés után is jelentősen meghaladja a piaci átlagot. Ha a fizetések oldalt nézed meg, láthatod, hogy a központi banki pozíciók továbbra is kiugróan magasak a többi szektorhoz képest.

Ez a különbség arra utalhat, hogy a központi banki döntéshozatali pozíciók értékelése eltér a magánszektoros menedzsment szerepköreitől. Az államigazgatásban és a közszférában a bérek általában alacsonyabbak, de a kulcsfontosságú pénzügyi intézményeknél más a mérce.

Mandátum és összetétel

Változna némileg a testület összetétele is. A felügyelőbizottság most az Országgyűlés által megválasztott elnökből és másik három tagból, illetve a miniszter képviselőjéből és a miniszter által megbízott szakértőből áll. Ezt úgy módosítaná a Tisza-kormány, hogy két-két tagot az Országgyűlés választana a költségvetési ügyekért felelős bizottság és gazdasági ügyekért felelős bizottság javaslata alapján.

Az új rendszerben ugyanúgy helyet kapna a miniszter által delegált két másik tag is. A felügyelőbizottság elnökét továbbra is az Országgyűlés választaná a tagjelöltek és a miniszter által delegált jelöltek közül. Annyi lenne a változás, hogy az elnök személyére a felügyelőbizottsági tagok tennének javaslatot, korábban a kormánypártok jelölhettek elnököt.

Szerintünk a bércsökkentés politikai üzenetet hordoz, de a tényleges hatékonyság kérdése nyitva marad. A mandátum rövidítése nagyobb rotációt jelenthet, ami befolyásolhatja a hosszú távú stratégiai munkát. Nem zárható ki, hogy a jogszabályban szereplő bonuszok vagy egyéb juttatások nem érintett részletek, de a bázisbér drasztikus csökkenése a fő téma.

A következő fontos dátum a törvényjavaszat parlamenti vitája lesz, ahol a részleteket finomíthatják. Addig is érdemes figyelni a sajtóban megjelenő kommentárokat a központi bank függetlenségéről és a bérek igazságosságáról.