Aki naponta használ AI-t, 74 százalékkal többet keres. De nem az AI-tól
2026-ban augusztus végéig több mint 209 ezer embert érintett elbocsátás a tech szektorban, és az esetek nagyjából felében a cégek kifejezetten megnevezték az AI-t vagy az automatizálást a döntés okaként. A TechCrunch külön listát vezet azokról a leépítésekről, ahol ez elhangzott.
Érdemes ezért megnézni, hogy a magyar adatokban mit látunk. A kérdőívünkben rákérdezünk arra, hogy valaki milyen gyakran használ AI-eszközt a munkájában, és ez összeköthető a bevallott fizetéssel.
A nyers szám
Aki naponta használ AI-t, annál az átlagos havi bruttó 1 360 413 Ft. Aki soha nem használ, annál 780 769 Ft. A különbség 74 százalék.
Ez első ránézésre egy nagyon erős állítás alapja lenne. Nem az.
Miért nem az AI csinálja
A napi használók csoportja 1527 fő, a soha nem használóké mindössze 65. Ez a két csoport nem ugyanaz az emberhalmaz, csak egy szokásban különbözve. Aki 2026-ban egyáltalán nem nyúl AI-eszközhöz a munkájában, az jellemzően más környezetben dolgozik: régebbi technológián, kevésbé termékfejlesztő csapatban, gyakran olyan cégnél, ahol a beszerzési folyamat sem engedné.
Vagyis nem az AI-használat termeli a magasabb bért, hanem ugyanaz a háttér termeli mindkettőt. Ezt hívják szelekciónak, és pont ezért nem szabad ebből azt a következtetést levonni, hogy aki holnaptól elkezd AI-t használni, annak nőni fog a fizetése.
Amit viszont ki lehet olvasni belőle
A sorrend a köztes kategóriákban is megmarad, és ez már mond valamit. A heti szintű használóknál 1 156 921 Ft az átlag, a nagyon ritkán használóknál 1 100 515 Ft. A lépcső végig egy irányba mutat.
A gyakorlati olvasat inkább ez: az AI-használat ma jó közelítő jelzés arra, hogy valaki milyen típusú csapatban dolgozik. Ha egy interjún kiderül, hogy a leendő csapatnál ez fel sem merül, az önmagában is információ a cég technológiai érettségéről, és közvetve arról is, hogy milyen sávban fognak fizetni.
A leépítések és a magyar piac
A nemzetközi elbocsátási hullám egyelőre nem így csapódik le itthon. A magyar IT piacon a jellemzőbb minta az, hogy a fejlesztési területeket viszik el vagy szervezik át, miközben támogató és üzemeltetői munkaköröket nyitnak. Ez más fájdalom, mint a tömeges leépítés, de a hatása hasonló: aki fejlesztőként dolgozik egy nemzetközi cég magyar leányánál, annak érdemes figyelnie, hogy a saját pozíciója melyik oldalon van.
Ehhez segít, ha tudod, hol állsz a piachoz képest. A pozíciónkénti és szint szerinti bontást a fizetések oldalon tudod megnézni.
Egy módszertani megjegyzés
Amikor legközelebb egy cikkben azt olvasod, hogy valamilyen szokás mekkora bérkülönbséggel jár együtt, mindig érdemes két dolgot megkeresni. Az egyik, hogy mekkora a kisebbik csoport. A másik, hogy szűrtek-e pozícióra és tapasztalatra. Ha az elemszám 65, és nincs szűrés, akkor az a 74 százalék nem egy hatás nagysága, hanem két különböző populáció közti eltérés.
Mi ezért írjuk ki az elemszámokat is. Nem azért, mert szép, hanem mert enélkül ugyanaz a szám sokkal többet állítana, mint amennyit valójában bír.
Ami tényleg magyarázza a különbséget
Ha valaki azt keresi, mi mozgatja igazán a béreket az adatainkban, akkor nem az AI-használatnál kell nézelődni, hanem a tapasztalatnál. Ott ugyanis szinte tökéletes a lépcső, és az elemszámok is rendben vannak.
Nulla év tapasztalattal az átlag 544 872 Ft. Egy évvel 670 541 Ft, kettővel 840 789 Ft, hárommal 986 755 Ft. Négy és öt év között már 1 223 516 Ft, hat és hét között 1 406 078 Ft, tíz és tizenöt év között pedig 1 809 490 Ft. Ez a görbe 78 és 438 közötti elemszámokon nyugszik, tehát nem néhány ember kilengése.
Az első négy évben nagyjából megduplázódik a bér, utána a növekedés lassul, de nem áll meg. Ez sokkal használhatóbb információ, mint bármi, amit egy szokásból ki lehet olvasni, mert erre lehet tervezni.
Mit jelent ez a gyakorlatban
Ha AI-eszközöket használsz, azt nyugodtan mondd el egy interjún, de ne erre építsd a béralkut. Az érv, ami működik, továbbra is az, hogy mit csináltál meg, milyen rendszert vittél, és hány éve. Az AI ebben eszköz, nem érdem.
Cégként pedig érdemes óvatosnak lenni azzal a narratívával, hogy az AI miatt kevesebb ember kell. A 2026-os leépítéseknél sok elemző szerint az AI részben magyarázat, részben a befektetőknek szóló üzenet egy amúgy is tervezett költségcsökkentéshez. A kettőt kívülről nehéz szétválasztani, belülről viszont nem érdemes összekeverni.