Exit adó: aki külföldre költözik, úgy adózik, mintha eladta volna a vagyonát

A vagyonadó mellé egy második adó is jön: az úgynevezett exit adó azokat éri, akik a vagyonukkal együtt költöznének el Magyarországról. Magyar Péter a Telex október 20-i élő műsorában azt mondta, a szabályt „most” fogadják el, és hatályba is fog lépni. Törvényszöveg még nincs, amit tudni lehet, az a Pénzügyminisztérium háttérközléseiből és a miniszterelnök szavaiból jön.

Firenze és a bankrészvények

A miniszterelnök a vagyonadó kijátszásáról szóló kérdésre válaszolva hozta fel. A példája szerint ha valakinek több száz milliárd forintja van, és úgy gondolja, hogy „elmegy lakni Firenzébe, és elviszi a bankrészvényeit” meg a cégeit, akkor utána adót fizet. Hozzátette, hogy ilyen szabály sok országban van, az Egyesült Államok több tagállamában is, éppen azért, hogy ne lehessen a székhely ide-oda tételével játszani.

Ugyanitt mondta, hogy a NAV a 2026-os évet is meg fogja nézni, tehát a vagyonadó elfogadása előtti állapotot is. Ha azt látja, hogy valaki adóelkerülési céllal kezdte átrendezni a vagyonát, strómanokra írta vagy külföldre vitte, „annak lesz következménye”.

Vélelmezett eladás, a mostani szja-kulccsal

A részleteket Kövesdy Attila pénzügyi államtitkár a Portfolio kérdésére írta le október 8-án. Aki megszünteti a magyar adóilletőségét, annál az állam úgy tekint a magyarországi vagyonra, mintha eladta volna. Az adóalap a szerzési ár és a vélelmezett eladási ár különbsége, erre a hatályos szja-kulccsal kell adózni, ami ma 15 százalék.

• Értékhatár: a minisztérium 500 millió forint feletti vagyonban gondolkodik, ez még nem végleges.
• Uniós országba költözés: a fizetést 10 évre halasztanák, mert az unión belül azonnali fizetést nem lehet előírni.
• Unión kívülre, például az Egyesült Államokba: elképzelhető az azonnali fizetés.

Az államtitkár elismerte, hogy hasonló szabályok több országban elbuktak az Európai Bíróság előtt a szabad tőkemozgás korlátozása miatt. A Világgazdaság által idézett Ruszin Zsolt, a könyvelők országos egyesületének alelnöke szerint az exit adó súlyos uniós jogi aggályokat vet fel, és a Tisza választási programjában sem szerepelt.

Mit takar a vagyonadó, amit kikerülnének

A tervezet szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részre 1,5 százalék az adó, az első fordulónap 2026. december 31. Erről korábban részletesen írtunk. A miniszterelnök példájában egy házaspár 2 milliárd 50 millió forintos vagyonnal fejenként 1 milliárd 25 millió forintot birtokol, így ketten együtt évi 500 ezer forintot fizetnek. Szerinte ezért senki nem menekítene ki kétmilliárdot.

Kármán András pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy aki elköltözik, a hazai cége és ingatlana után továbbra is fizet. Az exit adó ezt egészíti ki a vagyon növekményére. A költsegvetés 200 milliárd forint vagyonadó-bevétellel számol, Magyar Péter maga 250-300 milliárdot vár.

Mennyi idő alatt keresné meg ezt egy munkavállaló

Az 500 milliós határ a KSH augusztusi bruttó mediánbérével, havi 611 400 forinttal számolva 68 évnyi fizetés, adózás és költés nélkül. Az egymilliárdos vagyonadó-határ 136 év. A mi adatainkban a legmagasabb szakmai szint, a Principal átlaga havi bruttó 3 millió forint, ezen a fizetésen is 27 év kell egy milliárdhoz.

Munkavállalót tehát szinte csak egy esetben érinthet: ha jelentős cégrészesedést kapott, például egy felvásárolt startup alapítójaként vagy korai munkatársaként, és a végleges szöveg a részvényekre is kiterjed, ahogy a miniszterelnök bankrészvényes példája sugallja. A saját szakmád fizetéseit a bértérképen látod.

A kérdés most az, hogy az exit adó külön törvényben vagy az szja-törvényben jelenik meg, és mekkora értékhatárral. A költségvetési csomag október végén kerül az Országgyűlés elé, a szöveget akkor lehet először ellenőrizni az uniós bírósági gyakorlat alapján. Addig minden szám csak minisztériumi elképzelés, amire nem érdemes vagyontervezést építeni.