Munkahelyi baleset: mi jár a dolgozónak, és mikor felel a munkáltató a kárért

Négy ember állt bíróság elé azért, mert egy 18 éves fiú első munkahwlyi napján meghalt. A Index szerint három évvel ezelőtt Nádudvaron egy targoncáról rázuhant egy 150 kilogrammos betonelem a fiatalra, aki nem viselt védősisakot, és oktatást sem kapott előtte. Az eset ismét előhozza a kérdést, hogy munkahelyi baleset esetén mi jár a dolgozónak, és mikor felel ezért a munkáltató.
Az ügyészség szerint a betonelemet rosszul rögzítették a targonca villájához, a gépkezelő pedig túl magasra emelte azt. A targoncát vezető férfinak nem volt képesítése a gép kezelésére. A fiút alkalmazó férfira három év letöltendő fogházbüntetést indítványoztak, a másik három vádlottra felfüggesztett büntetést kértek, további feltétel, hogy soha többé ne dolgozhasson a szakmában. A vádlottak egyike sem ismerte el a bűnösségét, az ítélet később születhet.
Mikor felel a munkáltató a balesetért
A munkajog szerint a munkáltató felel a dolgozó egészségében bekövetkezett kárért, ha azt a munkaviszonnyal összefüggésben szenvedte el. A nádudvari ügyben az ügyészség szerint a fiú nem kapott védőfelszerelést és előzetes oktatást sem, ez pontosan a munkáltatói kötelezettség elmulasztására utal. Hogy mikor és milyen összegű kártérítés jár egy ilyen helyzetben, azt érdemes eseti munkajogi kérdésként végignézni: Felel-e a munkáltató a nekem okozott kárért? A felelősség alól a munkáltató csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta, egy képesítés nélküli gépkezelő és hiányzó oktatás esetén ez nehezen tartható érv.
Mi jár táppénzen és kártérítésen felül
Egy munkahelyi balesetet szenvedett dolgozónak elsőként baleseti táppénz jár, ennek alapja a korábbi kereset, tehát az, hogy valaki milyen bérű munkakörben dolgozott a baleset előtt, közvetlenül meghatározza, mennyit kap a kiesett hónapokra. Ha a baleset tartós egészségkárosodással jár, a táppénzen túl kártérítés is felmerülhet, ennek mértéke a konkrét kár, a jövedelemkiesés és a felróhatóság arányától függ. Ha valaki úgy érzi, hogy a munkáltató nem adott megfelelő tájékoztatást vagy képzést a munkavégzés megkezdése előtt, azt is érdemes végiggondolni, mit kellett volna tartalmaznia a munkaszerződésnek és a kezdő tájékoztatásnak.
917 568 forint az építőipari átlag
A Bérfigyelő bértérképén az építőiparban dolgozók havi bruttó átlaga 917 568 forint. Ez az összeg adja az alapot, ha valakinek az építőiparban kellene baleseti táppénzt vagy kártérítést számolni, hiszen a korábbi kereset határozza meg az ellátás mértékét. Összevetésképpen a gyártásban és iparban dolgozók átlaga 1 006 329 forint, vagyis egy hasonló fizikai munkakörben, de más szektorban dolgozó baleseti kiesése magasabb összegről indulna.
Két fizikai szektor, két kiindulópont
Építőipar 917 568 forint, gyártás és ipar 1 006 329 forint. Ugyanaz a baleseti kockázat, de a táppénz és a kártérítés alapja közel 90 ezer forinttal eltérő szektoronként.
Képesítés nélkül a gép mögött
A vádirat szerint a targoncát kezelő vádlottnak nem volt képesítése a munkagép vezetésére, a 18 éves fiú pedig első napján, oktatás nélkül dolgozott. Szerintünk ez nem egyedi hanyagság kérdése, hanem pontosan az a helyzet, amire a munkáltatói kárfelelősség szabályai íródtak: ha a munkáltató nem gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről, a felelősség nem hárítható át egyedül a balesetet szenvedő dolgozóra.
Az ügyben ítélet egyelőre nem született, a vádlottak nem ismerték el a bűnösségüket. Az RTL Híradónak a fiú gyászoló fivére azt mondta, csak a targoncás megbánását érezte őszintének. Hogy a bíróság mennyiben látja majd megalapozottnak a munkáltatói mulasztást, egyelőre nyitott kérdés, és pontosan ez az, ami minden hasonló ügyben eldönti, mekkora kártérítésre számíthat a dolgozó vagy a hozzátartozói.
Mennyit keresnek mások a munkakörödben?
Add meg a saját béred, és látod, hol állsz a többiekhez képest.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell lépned.
BelépésHozzászólások betöltése...