Rabszolgatörvény: eltörlését követelik, ma évi 400 óra túlórát rendelhet el a munkáltató

Több tucat közéleti szereplő, köztük Schiffer András ügyvéd és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke írta alá azt a 17 pontos felhívást, amely a 2018-as úgynevezett rabszolgatörvény azonnali eltörlését és egy teljesen új Munka Törvénykönyvének megalkotását követeli. A kezdeményezésről az Index írt november 17-én.
A 2018. évi CXVI. törvény azért kapta a rabszolgatörvény nevet, mert jelentősen megemelte a munkáltató által elrendelhető túlóra felső határát. A felhívás ezt, és a pihenőnapon elrendelhető rendkívüli munkavégzés rendszerét is eltörölné, és minden munkavállalónak heti legalább egy munkamentes pihenőnapot garantálna.
Évi 400 óra túlóra, írásos megállapodással
A hatályos Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évi 250 óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el egyoldalúan, ez a munkavállalóval kötött írásos megállapodással évi 400 órára emelkedhet. A munkaidőkeret szabályai arról döntenek, hogy ezt az időt hogyan osztják el a hetek és hónapok között, részletek a munkaidőkeret és a túlóra szabályainál olvashatók.
A felhívás aláírói szerint ez a rendszer embertelen, és a pihenőnapi rendkívüli munkavégzést is megszüntetnék. A heti két pihenőnap közötti kötelező pihenőidőről a napi és heti pihenőidő esetében olvashatsz bővebben, a szabadság órában történő számításának megszüntetését is kérik a dokumentumban.
Egy plusz munkanap minden héten
Ha valaki végig kihasználja a törvény adta keretet, az heti átlagban majdnem nyolc óra pluszmunkát jelent, ami egy újabb teljes munkanapnak felel meg minden héten.
Mit követel még a felhívás
A 17 pont között szerepel a csoportos létszámleépítés garanciáinak megerősítése, a csoportos létszámcsökkentés szabályainak szigorítása, valamint a jogellenes munkáltatói felmondással szembeni erősebb védelem, lásd a jogellenes megszüntetés esetét. A munkaerő kölcsönzés visszaszorítását és az álláskeresési járadék 180 napra emelését is kérik, az ellátás mértékét az átlagkereset 80 százalékában határoznák meg.
Emellett visszaállítanák az önálló munkaügyi bíráskodást, költségmentessé tennék a munkaügyi pereket a munkavállalók számára, és önálló munkaügyi tárca létrehozását sürgetik. A közalkalmazotti védelem teljes közszférára történő kiterjesztése és a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítása is a listán szerepel.
Gyártásban és logisztikában a legjellemzőbb a túlóra
A rendkívüli munkavégzés leggyakrabban a gyári és a raktári munkakörökben fordul elő, ahol a termelést vagy a kiszállítást nem lehet egyszerűen leállítani. A Bérfigyelő adatai szerint a gyártás, ipar, termelés területen dolgozók havi bruttó átlagbére 1 006 329 forint, a logisztika, szállítás, raktározás területen 886 607 forint. A túlórapótlékot az úgynevezett távolléti díj alapján számolják ki, tehát minél magasabb az alapbér, annál többet ér egy plusz túlóraóra is. Aki pontosan szeretné tudni, mennyit keresnek hasonló pozícióban mások, azt a bértérképen nézheti meg szint és terület szerint.
Szerintünk a vita valódi tétje nem a túlóra felső határának léte, hanem az, hogy marad e választási lehetőség a munkavállalónak az írásos megállapodás aláírásakor, vagy csak papíron létezik ez a szabadság.
Mikor kerülhet ez a parlament elé
A felhívás politikai és szakmai aláírói között ott van korábbi országgyűlési képviselő és szakszervezeti tisztségviselő is, de a dokumentum nem jelöl ki határidőt, és azt sem mondja meg, melyik párt vállalná fel a javaslatot önálló törvényjavaslatként. Erre a kérdésre a felhívás nem ad választ, deaz irány világos: új Munka Törvénykönyvét akarnak, méghozzá a 2018 előtti védelmi szint visszaállításával.
Mennyit keresnek mások a munkakörödben?
Add meg a saját béred, és látod, hol állsz a többiekhez képest.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell lépned.
BelépésHozzászólások betöltése...