Wizz Air per: 12 pilóta 67 millió forintot követel, az ügy az Alkotmánybíróságon dőlhet el

Ritkán kerül munkajogi vita az Alkotmánybíróság elé úgy, hogy közben az egész magyar munkaerőpiacra kihatással lehet. A Telex szerint pontosan ez történt a Wizz Air két perében, amelyeket pilóták és légiutas-kísérők indítottak a légitársaság ellen.

12 pilóta, 67 millió forint, első fokon nyertek

A 24.hu-hoz eljutott dokumentumok szerint a pilóták azért perelték be a Wizz Airt, mert állításuk szerint a légitársaság nem megfelelően számolta ki a szabadság és a betegszabadság idejére járó távolléti díjat. A 12 pilóta összesen közel 67 millió forint bruttó hátralékot és késedelmi kamatot követelenk a légitársaságtól. A Fővárosi Törvényszék első fokon mindkét perben a felpereseknek adott igazat, és a távollétidíj-hátralék, valamint a kamatok megfizetésére kötelezte a Wizz Airt.

Az ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz fordult

A Wizz Air mindkét esetben fellebbezett, az ítélőtábla azonban nem hozott érdemi döntést, hanem felfüggesztette a másodfokú eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Felmerült ugyanis, hogy a vonatkozó munkajogi szabályozás alkotmánysértő lehet, illetve nemzetközi szerződésbe ütközhet.

A kérdés: mi számít bele a távolléti díjba

A vita lényege, hogy a jelenlegi szabályozás csak bizonyos bérelemeket vesz figyelembe a szabadság és a betegszabadság idejére járó díj kiszámításakor, miközben egy munkavállaló fizetésének jelentős része más, a tényleges munkavégzéshez kötött juttatásokból állhat. A Fővárosi Ítélőtábla szerint ez oda vezethet, hogy a munkavállaló éppen akkor kap kevesebb pénzt, amikor a jog által biztosított pihenőidejét tölti. Hogy pontosan mit kell beleszámolni a távolléti díjba, és mi jár betegszabadság idején, eddig is sok vitát szült, az AB-döntés viszont ezt a számítási módot pontosíthatja minden munkáltatónál, nem csak a légiközlekedésben.

Mennyit keresnek a légiközlekedésben dolgozók

A Bérfigyelő adatai külön pilóta vagy légiutas-kísérő kategóriát nem mérnek, a hozzájuk legközelebb álló terület a logisztika, szállítás és raktározás, ahol a havi bruttó átlag 890 741 forint. A bértérkép ebben a szektorban mutatja, mennyi a tényleges szórás szint és tapasztalat szerint, ami pont azért érdekes most, mert a per tétje az, hogy a fix fizetésen kívüli elemek mennyire számítanak bele a szabadság alatti díjba.

Mi nem derül ki a hírből

A forrás nem közli, mikor dönt az Alkotmánybíróság, és azt sem, hogy a 24.hu-nál ismert másik, hasonló Wizz Air-per pontosan milyen összegekről szól. Szerintünk ez a bizonytalanság önmagában is jelzés: amíg nincs AB-határozat, minden munkáltató azon a bizonytalan talajon áll, hogy a szabadság alatti kifizetés módja utólag jogszerűtlennek bizonyulhat.

Aki hasonló helyzetben van, és úgy érzi, a szabadsága vagy betegszabadsága idején kevesebbet kapott, mint a tényleges munkavégzés idején, annak érdemes megnézni, mit tartalmaz a munkaszerződése a bérelemekről, mert ez a Wizz Air-ügy pont ezen a ponton feszegeti a jelenlegi szabályokat.