Szabadság kiadása a munkáltató által: elrendelheti-e a kényszerszabadságot a két ünnep között

Novemberben sok helyen megjön az e-mail: a maradék szabadságot a két ünnep között kell kivenni, a gyár vagy az iroda zárva lesz. Ilyenkor jön a kérdés, hogy ezt egyoldalúan megteheti-e a munkáltató, vagy neked is van beleszólásod. A válasz a Munka törvénykönyvében (2012. évi I. törvény) van, és röviden: a munkáltató dönt, de nem korlátlanul, és nem az utolsó pillanatban.

Ez a cikk nem arról szól, hány nap jár (azt a szabadság mértékéről szóló esetünk írja le), hanem arról, ki és mikor jelölheti ki a napokat.

A munkáltató jelöli ki a napokat, de évente 7 munkanap a tiéd

A szabadság kiadásának főszabálya, hogy az időpontot a munkáltató határozza meg, a munkavállaló meghallgatása után. Ebből a szempontból a december végi kötelező szabadság önmagában nem jogellenes: a cég dönthet úgy, hogy a karácsony és újév közötti munkanapokra mindenkinek szabadságot ad ki.

Van azonban egy rész, ami nem a munkáltatóé. Évente 7 munkanap szabadságot a te kérésed szerinti időpontban kell kiadni, legfeljebb két részletben. Ezt a kérést a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal kell bejelentened. Ha tehát a cég az egész maradék keretedet decemberre akarja tenni, de te már korábban jelezted, hogy abból néhány napot máskorra kérsz, akkor azokkal a napokkal nem rendelkezhet szabadon. A részletek a „Ki dönti el, mikor mehetek szabadságra?” esetünkben vannak.

15 nappal előre: december 28-i kezdésnél legkésőbb december 13-án szólni kell

A másik korlát az időzítés. A munkáltatónak a szabadság időpontját legkésőbb 15 nappal a kezdete előtt közölnie kell veled. Idén a két ünnep közötti munkanapok december 28. és 31. közé esnek, vagyis ha a cég ezekre a napokra ad ki szabadságot, akkor a döntést legkésőbb december 13-ig meg kell kapnod. Ha a közlés ennél később jön, az nem a te mulasztásod.

Az is a szabályhoz tartozik, hogy a szabadságot főszabály szerint abban az évben kell kiadni, amikor esedékes. Szerintünk részben ezért jönnek a novemberi körlevelek: a cégnek az év végéig rendeznie kell a fel nem használt napokat, és a leállás egyszerüen kényelmes alkalom erre.

Négy munkanap szabadság egy gyári dolgozónál nagyjából 186 ezer forint bért jelent

A szabadság idejére nem alapbért, hanem távolléti díjat kapsz, aminek a számítása a pótlékokat is figyelembe veheti. Hogy lásd, mekkora pénzről van szó, egyszerűsítve osztottuk el a havi átlagot 21 munkanappal. A Bérfigyelőn a gyártás, ipar, termelés területén dolgozók havi bruttó átlaga 975 620 forint, egy munkanapra ez nagyjából 46 500 forint, a négy decemberi napra körülbelül 186 ezer forint.

Irodai oldalon, az SSC, szolgáltatóközpont területen a havi bruttó átlag 1 017 925 forint, ez egy napra nagyjából 48 500, a négy napra körülbelül 194 ezer forint. A saját területed és szinted átlagát a Bértérképen nézheted meg. A lényeg: ezek a napok nem fizetés nélküliek, a szabadság idejére is jár a díjazás, csak éppen a te keretedből megy.

Kifizetni a ki nem vett napokat csak a munkaviszony végén lehet

Gyakori ellenvetés, hogy inkább dolgoznál decemberben, és kérnéd pénzben a maradék napokat. A szabadság megváltása azonban főszabály szerint csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges, fennálló munkaviszonyban nem. Ha a cég elrendeli a leállást, és te nem veszed ki a napokat, azok nem alakulnak át automatikusan forinttá.

Úgy látjuk, a december végi kényszerszabadság inkább a tervezésről szól, mint a jogról: a munkáltató a legtöbb napot kijelölheti, a vita jellemzően a 7 napos részen és a késői közlésen dől el.

Mit kérdezz meg most, november elején

• Hány nap maradt a keretedből, és ebből mennyit akar a cég decemberre tenni.
• Kiadták-e már idén azt a 7 munkanapot, amit te kértél; ha nem, írásban jelezd, mikorra kéred, legalább 15 nappal előtte.
• Mikor kapod meg írásban a decemberi szabadság kijelölését; ha december 13. után, kérdezz rá, miért.