Létszámstop a minisztériumokban: nem töltik be az üres helyeket, az állami cégeknél a bér sem nő mindenhol

A minisztériumokban a megüresedett álláshelyeket nem töltik be, és ugyanez vonatkozik az állami vállalatokra is. Ezt Magyar Péter a Telex október 20-i élő műsorában mondta, egy nappal a 2027-es költségvetés bemutatása után. A Telex szerint a minisztériumokban október 15. óta él a korlátozás, hivatalosan viszont a kormány nem nevezi létszámstopnak.

Nem vesznek fel olyat, akit januárban leépítenének

A miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott, hogy a be nem töltött státuszokat „lehetőség szerint nem töltik be”, és „ez vonatkozni fog az állami vállalatokra is”. Az indoklása a költségvetés kiadási oldala: ha adott a bértömeg, akkor vagy nem emelnek bért, vagy a létszámot csökkentik, hatékonyabbá teszik a működést. Szerinte annak sincs értelme, hogy most felvegyenek egy csomó embert, és január 1-jén leépítsék őket. A közigazgatásról azt mondta: „elképesztően túl van duzzasztva”.

Ennél élesebb volt az állami cégekről. Szerinte bizonyos energetikai cégeknél és háttérintézményekben „három-négyszeres fizetések vannak” a központi közigazgatáshoz képest, „elképesztően felduzzasztott létszámmal”. Úgy fogalmazott, hogy ezeket most szűrik és világítják át, és ott a szolgáltatások romlása nélkül is lehet létszámot csökkenteni. Konkrét céget nem nevezett meg.

Tíz százalékkal kevesebb működésre, és nem nő a személyi kiadás

A költségvetés szerint a kormány 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat. Ebből 447 milliárdot attól vár, hogy a minisztériumok és az állami cégek működési kiadásait legalább 10 százalékkal visszafogják. A Portfolio beszámolója szerint az állami vállalatoknál és a kormányzati intézményeknél nem emelkednek a személyi jellegű ráfordítások, és lesznek olyan állami cégek, ahol nem lesz béremelés, vagy csak minimális.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahol mégis emelnek, ott a pénzt belülről kell kitermelni: kevesebb emberrel, átszervezéssel, vagy a meg nem hosszabbított szerződésekből. A miniszterelnök kimondta, hogy a felszabaduló bérkeretből lehetne béremelést adni.

A kormánytisztviselők kimaradtak a béremelési listából

A hétfői bejelentésben hat ágazat kapott számot, a minisztériumi és kormányhivatali dolgozók nem voltak köztük. Erről korábban írtunk: a fel nem sorolt területeken egyedi megállapodások alapján lesz emelés. A minisztériumi bértábla alján egy kormánytanácsos sávja ma 250 és 500 ezer forint között van, a többi kategóriát a kormánytisztviselők fizetése oldalon látod. Ha a létszám nem nő, és a személyi kiadás sem, akkor az egyéni emelés csak a megüresedő helyek béréből jöhet.

A mi adataink szerint az állami szektorban dolgozók átlagos bruttója 1 011 000 forint, a piaci szektorban 1 217 000. A különbség most már nem csak a bérben lehet, hanem abban is, hogy hol nyílik új állás. A saját területed számait a bértérképen nézheted meg.

Ha állami cégnél dolgozol, vagy oda pályáznál

A meghirdetett, de még be nem töltött állásoknál számíts arra, hogy a folyamat megáll vagy elhúzódik. A miniszterelnök a január 1-jei dátumot hozta példának, ami arra utal, hogy az átszervezések jelentős része az év elejére esik.

Ha a munkahelyed átszervezésre kerül, a munkáltatónak a csoportos létszámleépítésnél előre konzultálnia kell, erről itt írtunk részletesen, a járandóságokról pedig a végkielégítés cikkünkben. Állami cégnél a munka törvénykönyve szabályai érvényesek, nem a kormánytisztviselőkre vonatkozó Kit.

A kiadáscsökkentés logikája érthető: a miniszterelnök szerint az idei hiány valójában 8,3 százalék, ebből nem sok más út vezet ki. A kérdés az, hogy a személyi jellegü kiadás befagyasztása a felduzzasztott helyeken csíp-e, vagy ott, ahol eddig is kevesen dolgoztak.

A következő dátum október vége: ekkor kerül a költségvetési törvényjavaslat az Országgyűlés elé, és abból derül ki, tárcánként mekkora bérkerettel számolnak.