Bértranszparencia egy 50 fős cégnél: bérsáv kell, bérjelentés nem
A bértranszparenciáról szóló cikkek nagy része a nagyvállalatokról szól: bérjelentés, közös bérfelmérés, nemek közti bérszakadék. Egy 50 fős cég vezetője ebből azt szűri le, hogy rá is ugyanez vár, és elkezd pánikolni. Pedig az irányelv a kötelezettségek nagy részét létszámhoz köti, és a kisebb cégeknél ebből jóval kevesebb marad.
Nézzük végig az 2023/970/EU irányelv cikkeit abból a szempontból, hogy mi vonatkozik egy 50 fő alatti, és mi egy 50 és 100 fő közötti cégre.
Ami mindenkire vonatkozik, mérettől függetlenül
Az 5. cikk a felvétel előtti átláthatóságról szól, és ez nem ismer létszámhatárt. A jelentkezőnek meg kell kapnia a kezdő bért vagy annak sávját, mégpedig a hirdetésben vagy legkésöbb az interjú előtt. Ugyanez a cikk tiltja meg, hogy a cég a jelentkező korábbi fizetéséről kérdezzen.
A 7. cikk szintén mindenkire érvényes: bármelyik dolgozó írásban kérheti a saját bérét és az azonos munkát végzők átlagbérét nemek szerinti bontásban, a cégnek pedig két hónapon belül válaszolnia kell. Évente egyszer emlékeztetni is kell mindenkit arra, hogy ez a joga megvan.
Ez a két dolog az, ami egy 20 fős cégnél is ugyanúgy él, mint egy ezerfősnél. Ha ma egyik sincs meg nálad, ezekkel kezdj.
Ahol az 50 fő számít
A 6. cikk szerint a cégnek könnyen hozzáférhetővé kell tennie, milyen szempontok alapján határozza meg a béreket, a bérszinteket és a bérfejlődést. Az irányelv itt külön kimondja, hogy a tagállamok az 50 főnél kisebb munkáltatókat felmenthetik a bérfejlődésre vonatkozó rész alól.
Ez egy lehetőség, nem automatikus mentesség. Amíg a magyar jogszabály nincs meg, nem tudni, él-e vele a jogalkotó. Ha 50 fő fölött vagy, erre ne is számíts.
Ami csak 100 fő fölött jön
A bérjelentés, amiről a múlt heti cikkünk szólt, a 9. cikkben van, és 100 fő alatt egyszerűen nem létezik. A 100 és 149 fő közötti cégeknek is csak 2031-ig kell először jelenteniük. A 10. cikk szerinti közös bérfelmérés pedig a jelentésből indul, tehát az is a 100 fő fölötti körre vonatkozik.
Egy 50 fős cégnek tehát nem kell nemek szerinti bérszakadékot számolnia, nem kell jelentenie, és nem kell közös bérfelmérést tartania. Ami kell: bérsáv a hirdetésben, válasz a dolgozó kérdésére, és leírt bérezési szempontok.
Hol tart a magyar szabályozás
Az átültetési határidő 2026. június 7. volt, és a magyar törvény azóta sincs kihirdetve. Az Adózóna szakértői válasza szerint az irányelv önmagában nem kötelezi közvetlenül a magáncégeket, tehát a bírságtól egyelőre nem kell tartani. Az egyenlő bérezés követelménye viszont a mai magyar jog alapján is él, az nem az irányelvre vár.
Mit mutat a piac ma
Megnéztük, hány IT hirdetésben van kiírva a bérsáv: 550 hirdetésből tízben. Ez azt jelenti, hogy aki most kezdi el kiírni, az még jó ideig kilóg a sorból, méghozzá jó irányba. A munkáltatói oldalunkon pont ezért kérünk bérsávot minden hirdetéshez: a jelölt így előre tudja, mire számíthat, és kevesebb az eleve reménytelen jelentkezés.
Egy fenntartás
A fenti felosztás az irányelv szövegéből jön. A magyar végrehajtási törvény szigorúbb is lehet, például kiterjesztheti a bérezési szempontok közzétételét a legkisebb cégekre is. Amíg a hazai szöveg nincs meg, a létszámhatárokat iránymutatásnak érdemes tekinteni, nem végleges szabálynak.