Négy gyár zár be, 1620 munkahely szűnik meg, mégis 30 ezerrel többen dolgoznak: lejtmenetben a munkaerőpiac?

Electrolux Jászberény 600, WKW Győr 470, Accell Hunland Tószeg 400, bonyhádi zománcgyár 150: ez a négy bezárás együtt 1620 munkahely, és a Mediaworks júliusi, nagyjából 200 fős leépítésével a hírek alapján lassan kétezer. A G7 szeptember 21-i elemzése ezért tette fel a kérdést, hogy lejtmenetben van-e a magyar munkaerőpiac. A válasz a KSH adatai alapján: a makroszámok vegyesek, összeomlásra semmi nem utal.

A számok, amelyek egymás mellett élnek

A KSH augusztus 28-i gyorstájékoztatója szerint 2026 május és július között átlagosan 4 millió 651 ezer ember dolgozott. Ez 29 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, viszont 30 ezerrel több, mint a február és április közötti időszakban, amikor 4 millió 618 ezer volt a foglakoztatottak száma. A júliusi egyhavi szám 4 millió 675 ezer. A munkanélküliek száma 225 ezer, a ráta 4,6 százalék, júliusban 222 ezer és 4,5 százalék. A munkanélküliek száma az előző időszakhoz képest 6 ezerrel nőtt.

A G7 egy másik számot is kiemel: a munkavállalási korú népesség 2023 utolsó és 2026 második negyedéve között 90 ezer fővel csökkent. Ezért lehet egyszerre igaz, hogy kevesebben dolgoznak, mint egy éve, és hogy a foglalkoztatási ráta magasabb, mint 2023 őszén. Aki dolgozni akar és tud, az nagy arányban dolgozik, csak egyre kevesebben vannak.

Csoportos leépítések ágazatonként

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat számai szerint január és augusztus között a feldolgozóiparban 2382, az információs és kommunikációs szektorban 1295 embert érintett bejelentett csoportos létszámcsökkentés. A feldolgozóipari szám a négy gyárbezárás nagy részét tartalmazza, az infokommunikációs pedig azt mutatja, hogy az IT-leépítés nem csak a nemzetközi hírekben létezik. Csoportos létszámcsökkentésnél a munkáltatónak legalább 30 nappal a felmondás előtt írásban kell szólnia, ezért ezek a számok a tényleges megszűnés előtt látszanak.

Mit mutat a mi adatunk

A Bérfigyelőn futó IT-álláshirdetések száma szeptember 19-én 521 volt, szeptember 24-én szintén 521. A hónap második felében tehát nem csökkent és nem is nőtt a kínálat, ami inkább a G7 vegyes képét erősíti, mint a lejtmenetet. A bezárásokkal érintett szakmák bére a 2026. szeptember 24-i adatunk szerint így néz ki: a gyártás, ipar és termelés terület átlaga 931 250 forint bruttó, a karbantartás, javítás és szakmunka 861 538, a logisztika és raktározás 806 757 forint. Ezek országos átlagok, amelyekben a fővárosi bérek is benne vannak, ezért egy jászberényi vagy tószegi gyári bérhez képest magasak lehetnek.

A WKW-bezárásról szóló cikkünkben már összeszedtük, mi jár felmondáskor. Az új adat inkább azt mutatja, hova érdemes menni: a mérnöki és műszaki tervezés terület 1 145 556 forintos átlaga a gyártásénál 23 százalékkal magasabb, és a gyári tapasztalat ott nem hátrány. A pályaválasztó kérdőív ehhez a váltáshoz ad kiindulópontot.

Vélemény, elválasztva a tényektől

A gyárbezárások híre hangosabb, mint a KSH havi táblája, ezért a hangulat rosszabb, mint a számok. Ugyanakkor a 34,7 százalékos tartós munkanélküli arány, amit a KSH ugyanabban a közleményben közöl, azt jelzi, hogy aki egyszer kiesik, az nehezen kerül vissza. A négy gyár 1620 dolgozója nem a makroszámot, hanem ezt a kategóriát fenyegeti, ha a helyi átképzés és állásbörze nem működik.

Egy fenntartás

A KSH foglalkoztatási adata háromhavi mozgóátlag, a bezárások pedig év végéig húzódnak, ezért a jászberényi és győri megszűnések a júliusi számban még nem látszanak. A Bérfigyelő területi átlagai önkéntes kitöltésből jönnek, nem reprezentatívak, és többségük fővárosi munkahely. A két adatot egymás mellé tesszük, de nem egymásból vezetjük le.