Bértranszparencia irányelv: 16 ezer Tesco-dolgozó nyert, mit jelent ez a magyar boltosoknak

Október 24-én jelent meg a hír: a Portfolio beszámolója szerint 16 ezer dolgozó kapott elégtételt a brit Tescóval szembeni perben. Ez egy brit kiskereskedelmi lánc ügye, de a mérete miatt magyar szemmel is érdekes. Ennyi ember egyszerre ritkán nyer pert egy munkáltatóval szemben, és a kiskereskedelem az egyik legnagyobb foglalkoztató itthon is.

A rendelkezésünkre álló forrásszöveg a címen túl nem közöl részleteket: nem derül ki belőle sem a megítélt összeg, sem az, hogy pontosan mely munkakörök kerültek egymás mellé, sem az ítélet indoklása. Ezért ebben a cikkben csak azt írjuk le, ami biztos, és azt, amit a magyar boltosok bérei a Bérfigyelőn mutatnak.

16 ezer felperes: a tömeg ereje egy bolti munkáltatónál

A szám önmagában is üzenet. Egy kiskereskedelmi láncnál a dolgozók nagy része hasonló munkakörben, hasonló feltételekkel dolgozik, így ha egy bérkérdés vitatott, az nem egy emberé, hanem ezreké. A brit perben 16 ezer ember ügye ért célba egyszerre. Magyarországon ilyen méretű, egyetlen munkáltató elleni bérper nem szokott a hírekbe kerülni, a dolgozók inkább egyénileg, vagy sehogy sem lépnek.

Ha azon gondolkodsz, hogy a te munkahelyeden ugyanazért a munkáért másnak többet fizetnek, a kiindulópont az egyenlő bánásmódról szóló munkajogi összefoglalónk. Ott látod, mit jelent ez a munkahelyen, és mikor lehet rá hivatkozni.

Bolt és raktár között havi 147 ezer forint a Bérfigyelőn

A Bérfigyelőn a kereskedelem, értékesítés és eCommerce területen dolgozók átlagos havi bruttója 972 772 forint. A logisztika, szállítás és raktározás területé 825 714 forint. A kettő közötti különbség nagyjából 147 ezer forint havonta, a raktári oldal rovására. Ebben a kereskedelmi területben értékesítők, kereskedelmi vezetők és webshopos munkakörök is benne vannak, nem csak az, aki a pénztarosnak áll be egy hipermarketbe, ezért a két szám inkább a területek közötti távolságot mutatja, mint egy konkrét üzlet bérlistáját.

Az egyenlő értékű munka kérdése pont az ilyen összehasonlításoknál kezdődik: két különböző nevű munkakör, eltérő bér, és a kérdés, hogy a munka értéke tényleg ennyivel más-e. A saját munkakörödre vonatkozó bontást a Bértérképen nézheted meg területenként, szintenként és pozíciónként.

Bértranszparencia-irányelv: a brit perből nem derül ki a magyar menetrend

A téma azért kerül most elő, mert az uniós bértranszparencia-irányelv a bérek összehasonlíthatóságát és az egyenlő értékű munka elvét teszi központi kérdéssé. A Portfolio cikke ugyanakkor egy brit ügyről szól, és a magyar átültetés részleteiről, határidejéről, a magyar szabályokról nem ír, így ezekről itt mi sem állítunk semmit.

Szerintünk a brit ítélet inkább azért fontos, mert megmutatja, hogy egy kiskereskedelmi láncnál a bérkülönbség nem egyéni, hanem rendszerszintű kérdés tud lenni. Úgy látjuk, ha a bérek nyilvánosabbá válnak, a magyar boltláncoknál is az lesz az első kérdés, hogy a bolti és a raktári munka közötti különbséget mivel indokolják.

Elmondhatod a béredet: ez az első lépés az összehasonlításhoz

Összehasonlítani csak azt lehet, amit ismersz. Sok bolti dolgozó úgy tudja, hogy a fizetéséről nem beszélhet a kollégáival. Hogy ez valóban így van-e, azt a bértitokról szóló esetünkben nézd meg, mielőtt egy szerződéses kikötés miatt hallgatsz.

A konkrét teendő: kérdezd meg a munkáltatódat, milyen szempontok alapján sorolja be a munkakörödet, és mi az indoka, ha a szomszédos osztályon, a raktárban vagy a pénztárnál más bérrel dolgoznak hasonló terhelés mellett. Ha a válasz annyi, hogy „ez a sáv”, kérd el a sáv határait is.