Minimálbér 2027: 8 vagy 18 százalék? Szeptemberben újranyitják az alkut

Szeptemberben újra targyalóasztalhoz ülnek a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány a 2027-es minimálbérről, mert a 2024 novemberében kötött hároméves megállapodás gazdasági alapjai eltűntek. A Pénzcentrum és a Népszava összefoglalója szerint az eredeti alku 2026-ra 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt, az első félév 1,7 százalékot hozott.

Honnan indul a vita

A 2026-os minimálbér 322 800 forint, ez 11 százalékos emelés volt a megállapodásban eredetileg szereplő 13 helyett. 2027-re a terv 14 százalék volt, ami 374 600 forintot jelentett volna, de ez a gazdasági körülményekhez volt kötve. A Népszava szerint a pontos adatokat szeptember végére várják, és a VKF októberben ülhet össze újra.

A két oldal messze van egymástól. Perlusz László, a VOSZ főtitkára már augusztusban egyszámjegyű emelést nevezett reálisnak, a Pénzcentrum által idézett szakértők 8-9 százalékkal, 349 és 352 ezer forint közti összeggel számolnak. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke viszont ahhoz ragaszkodik, hogy a minimálbér 2027-re érje el a rendszeres bruttó átlagkereset felét, ami a Népszava számítása szerint 380 ezer forint körül van, vagyis közel 18 százalékos emelés.

Mit mutat a mi adatunk

A Bérfigyelő mintája nem minimálbéres, de a belépő szintek megmutatják, hol ér véget a minimálbér vonzáskörzete. A gyakornokok átlaga 355 000 forint 100 bejegyzésből, ez ma 10 százalékkal van a minimálbér felett, egy 18 százalékos emelés után alá kerülne. A nulla év tapasztalattal dolgozók átlaga 542 308 forint 91 bejegyzésből, a juniorok 799 719 forintot keresnek 356 bejegyzésből. Vagyis a minimálbér-emelés a mintánkban a gyakornoki sávot éri el közvetlenül, a juniorokat már nem.

Életkor szerint a 20 és 29 év közöttiek átlaga 967 489 forint 1115 bejegyzésből, ez a mintánk legnagyobb csoportja, és a minimálbér háromszorosa. A minimálbér-vita tehát a mi kitöltőink többségét közvetlenül nem, a belépő szinteken és a garantált bérminimumon keresztül érinti.

Az átlagkereset felére vonatkozó célt korábban a saját adatunkon is megnéztük, és azt is, kinek nem éri meg az emelés. A törvényi keret közben egyszerű: a minimálbér és a garantált bérminimum összegét a kormány rendeletben állapítja meg, az alapbér ennél kevesebb nem lehet, ezt az Mt. 153. paragrafusa mondja ki.

Vélemény, elválasztva a tényektől

A 18 százalék egy 1,7 százalékos növekedésű évben a kisvállalkozásoknak nagy tétel, a 8 százalék viszont a tavalyi 11 alatt marad, miközben az EU-s irányelv célja pont az átlagkereset fele. A valószínű kimenet a kettő között van, és a tét nem a szám, hanem az, hogy a garantált bérminimum ugyanannyival nő-e: tavaly a minimálbér 11, a bérminimum 7 százalékkal emelkedett, és ez az olló a szakképzett dolgozókat érinti.

Egy fenntartás

A forintos forgatókönyvek a mi számításaink a 322 800 forintos bázisból, nem tárgyalási javaslatok. A gyakornoki átlag részben diákmunkát is tartalmaz, ezért a minimálbérhez mérés csak közelítés.